|
|
|
|
|
|
Édeskömény - Foeniculum vulgare |
| |
|
Dél-Európában és a Földközi-tenger mellékén honos. Közép- és Dél-Európában (hazánkban
is) termesztett növény. Több alfaja és változata van. Hazánkban a termesztésben kétféle édeskömény található:
- Foeniculum vulgare subspecies capillaceum - az alsó
megvastagodott szárrészét fogyasztják zöldségnövényként;
- Foeniculum vulgare subspecies capillaceum var. duce - fűszer édeskömény.
Jellemzői:
130-200 cm
magasra növő évelő növény. Mélyen gyökerező, szára hengeres, hamvas. Szórt állású levelei finoman szeldeltek, kékeszölden hamvasak. Virágai aprók, sárgák.
Termése,
levele - maga az egész növény mutatós, szép dísze is a fűszerkertnek.
Környezeti igényei:
Meleg, napos helyet, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, meszes talajt
szeret. Szélvédett helyre való, mert törékeny és nagyobb szélben könnyen eldől.
Hidegebb télen, különösen akkor, ha hótakaró sincs, könnyen kifagyhat.
Virágzáskor,
terméséréskor hőigényesebb.
Szaporítása:
Korán tavasszal (március elején, közepén), esetleg ősszel, magvetéssel. Magjait 2-3 cm mélyre
vessük.
Hatása:
Szélhajtó, étvágyjavító, görcsoldó, epehajtó.
Szedése:
Ideje a felhasználástól függ.
Felhasználhatjuk a friss leveleit mártások, saláták, halak
fűszerezésére. Főtt ételhez a főzés végén adjuk.
Szárított levelei arcápolásra szolgáló pipereolajok készítéséhez használhatók.
Terméséből készült teáját - görcsoldásra,
szélhajtásra - a csecsemők is ihatják. Termése ezen kívül felhasználható édességek, pástétomok, burgonyás ételek ízesítéséhez is.
Amennyiben a termését akarjuk
hasznosítani, akkor vágjuk le a növényt, amikor a magvak barnulni kezdenek.
A levágott növényt zacskóba tesszük, hogy a magvak abba hulljanak, és függesztve szárítjuk.
Forrás: Édeskömény - Foeniculum vulgare
|
| |
|
| --- Vissza ---
|
|
|
|
Ajánljuk
|
|
|
|
|
|
Facebook oldalunk megnyitása.